Ez az írás egy tervezett sorozat első darabja: az ötlet (köszönet érte D-neenek) az volt, hogy írjuk le, hogy hogyan/miért úgy használjuk a gépünket különböző feladatok elvégzésére. Miután elméletben erről többen is írunk, ezért van rá esély, hogy a sorozat mások számára is hasznos lehet. Ha nem, akkor csak mi gondoltuk végig, hogy mit hogyan használunk, és ez segíthet abban, hogy még jobban összeszedjük a feladatainkat.
Ennyi bevezető után bele is csapnék a lecsóba: első alkalommal arról beszélnék beszélek írok, hogy mit használok dokumentumszerkesztésre. Illetve még inkább először is azt írnám le, hogy pontosan mit is értek itt dokumentumszerkesztésen. Első körben nagyjából azokat a feladatokat, amiket az Ms Office csomag elemeivel el lehet végezni (többé-kevésbé jó minőségben).
Kicsit részletesebben, illetve az általam végzett feladatokra szabva ez legfőképpen valamiféle szöveg készítése: a tipikus feladatok számomra mérési jegyzőkönyv, házi feladat, esetleg dokumentáció készítése, illetve egy-egy esetben prezentációt, illetve táblázatot készítek. Képeket, ábrákat lényegesen ritkábban készítek, ráadásul az egy külön kategóriát is alkothat a feladatok sokszínűsége miatt, ezért ebbe nem megyek most bele.
Office csomagok
A feladatokhoz nem csak egyféle programot használok, méghozzá azért, mert a különböző részfeladatoknál más-más igényeket kell kielégíteni. De az általánosságban elmondható, hogy Microsoft Office nincs a gépen (egy 2004-es Mac-es változatból volt egy demo fenn, de szerintem egyszer sem indítottam még el…). Office csomagból 2+1-féle van telepítve: egyrészt megvettem az Apple iWork csomagját, másfelől az OpenOffice csomagot használom (ebből nagyjából párhuzamosan használom a hivatalos OO.o buildet, illetve egy alternatív, régebb óta az OSX-re fejlesztett NeoOffice csomagot).
A csomagok közti választás viszonylag egyértelmű: szövegszerkesztési feladatokhoz sokkal egyértelműbb, hogy az OpenOffice/NeoOffice csomag a nyerő, mert a saját formátuma is hordozható, és mellesleg ismerik valamilyen szinten a Word dokumentumot is (meglepően jól egyébként – persze messze nem 100%-osan). Az pedig meglehetősen általános felhasználási scenario, hogy közösen készül egy házi feladat – és a partner nem (mindig) ismeri a LaTeXet… Szóval marad a kompromisszum.
Érdekes módon prezentációkészítésre ha csak egy lehetőségem van, mindig az Apple programját használom. Ez talán azzal magyarázható, hogy a prezentációim gyakorlatilag mindig egyedül készülnek, nem annyira gond az, hogy meg kell osztani másokkal, és így jobban merek engedni a kompatibilitásból. De ez a kompatibilitási probléma azért a bemutathatóságot nem befolyásolja: ugyan a ppt-exportálási opcióban nem hiszek (ha az import sem igazán tökéletesen működik, ez miért lenne jobb?), de a pdf export minden igényt kielégít. Egy prezentációnak amúgy sem az animációkról kell, hogy szóljon – minden másra meg tökéletesen megfelelő formátum a pdf.
De akkor miért is áldozom fel a hordozhatóságot (legalábbis részben)? Azért, mert az Apple Keynote egy hihetetlenül kiforrott program, jól megtervezett felhasználói felülettel. Tele van apró, ügyes megvalósításokkal, mint az elemek egymáshoz való igazítása (bármelyik szélhez, illetve középvonalhoz lehet illeszteni, szükség esetén akár többhöz egyszerre) vagy éppen az Inspector logika a formázások kezelésére. Ez az Inspector egy külön ablak, amiben a formázásokat lehet egységesen kezelni. Hasonló szerepet tölt be, mint az MS Office 2007-ben a Szalag: tematikusan rendezetten tárja elénk a funkciókat, de ugyanakkor kevésbé forradalmian új a felület, így gyorsabb megszokni… Mindenesetre, akinek lehetősége van az iWorks 08-at kipróbálni (értsd: mindenki, akinek Mac OSX van a gépére telepítve), érdemes megpróbálni.
Táblázatkezelés: na, itt nincs egyértelmű preferenciám. Tetszik a Numbers (iWork) új megoldása, miszerint egy munkalaphoz több táblázat is kapcsolódhat, stb., de ennél a pontnál azért lényegesen fontosabb a hordozhatóság, valamint az is problémát okozhat, hogy a Numbers még csak az 1.0-s verziónál tart, szóval nagyon kiforrottnak még nem tekinthető, és ráadásul a funkciókészlete is korlátozott egy kissé – de ha csak alapdolgokról van szó, de azt nagyon színesen-szagosan akarjuk végrehajtani, arra kiváló eszköz (lehet – de részletesen nem teszteltem még).
Egyéb szerkesztőeszközök
Persze jól kifejlett kockafejként nem csak az irodai szoftvercsomagokat használom szerkesztésre. Egyik érdekes koncepció, amit elég hosszú ideje próbálgatok, az a wiki alapú tárolás. Előnyei közé sorolható az abszolút hordozhatóság: megfelelően telepítve akár még a saját gépemre sincs szükség a szerkesztéshez – hátrányai közé viszont az, hogy egy saját leíró nyelvet kell hozzá megtanulni – ami a wikik között nem is hordozható. Az én személyes preferenciám a Dokuwiki – ez egyszerű dokumentáció írására kiváló, de komoly, sokfelhasználós rendszernek (a sok itt nem a több szinonímájaként szerepel – egy pár fős Dokuwiki telepítést évek óta – sztem – sikerrel üzemeltetek) véleményem szerint nem igazán alkalmas.
És végezetül megemlíteném még azt a tényt is, hogy LaTeX szerkesztést is csinálok időnként – korábban erre az Aquamacs program AucTeX környzetét használtam. Ügyes volt benne, hogy inline previewt képes készíteni sokféle formázáshoz, valamint a gyárilag egészen korrektül összelőtt pdfsync támogatás – ez a támogatás annyit jelent, hogy a TeX forrás és a generált pdf fájl kapcsolódó részei között gyorsan tudtam ugrálni.
A múlt idő viszont azért van, hogy az Emacs sosem állt túlságosan közel hozzám, és az Aquamacs nem Macesítette eléggé, hogy könnyen megszokhassam. Viszont helyette segítségemre sietett a fejlesztők abszolút nehéz súlyú eszköze – az Eclipse. Igen, abszolút nehéz súlyú, mert gyakorlatilag csak kávéfőzésre nem lehet megtanítani (ok, ilyen alapon az Emacs-ről is lehetne beszélni, lásd még az XKCD kapcsolódó epizódját), valamint ehhez jobban is értek. Szóval a TeXlipse környezet mellett döntöttem, és ebben próbáltam összelőni a megfelelő kapcsolatot az Eclipse és az általam használt pdfsync kompatibilis szerkesztőprogram között. Némi dokumentációböngészés, valamint egy gyors shell script megírása után (pontosabban a dokumentációban szereplő módosítása után, de ez aztán senkit sem érdekel) már működött is. A részleteket külön írásban fogom közzétenni (ide behivatkozva), hogy annyira ne dobjam szét az írás témáját – noha ez mostanra már nyilván tökéletesen sikerült…
Nagyjából ez az arzenálom, ami a dokumentumszerkesztést illeti – nyilván még egynéhány segédprogrammal támogatom meg ezt az arzenált, hogy a káosz teljes legyen – de ezt megintcsak nem akarom túl részletesen mellékelni, mert akkor nyilván az írás lényegét borítanám. Remélem, van, akinek segített valamit ez az írás – bár gyanítom, hogy aki elolvasta, mostanra a pokolba kíván, hogy ilyenekkel húzom az idejét – de úgy érzem, lesz ez még jobb is. Főleg, ha olyan témát választok, amiről többet tudok írni. (Akkor még több időt fogok elrabolni azoktól, akik végigolvassák, amit írtam… 🙂 )
Update: elkészült a [intlink id=”604″ type=”post”]LaTeX szerkesztésről[/intlink] az ígért cikk.