Miért nem olvas a magyar?

Aki bedőlt a hatásvadász címemnek, elnézést – ezt a kérdést nyilvánvalóan nem fogom megválaszolni. De hogy nem olvas, az tény – én személy szerint olyan nemrég érettségizettet is ismerek, aki saját bevallása szerint semmit sem olvas, még a kötelezőket sem.

De hogy miért is írok erről a témáról? A hétvégén volt szerencsém összehasonlítani John Grisham egyik könyvének magyar és angol változatát. Úgy gondolom, a problémámat a következő képpel egyszerűen szemléltethetem.

Aki bedőlt a hatásvadász címemnek, elnézést – ezt a kérdést nyilvánvalóan nem fogom megválaszolni. De hogy nem olvas, az tény – én személy szerint olyan nemrég érettségizettet is ismerek, aki saját bevallása szerint semmit sem olvas, még a kötelezőket sem.

De hogy miért is írok erről a témáról? A hétvégén volt szerencsém összehasonlítani John Grisham egyik könyvének magyar és angol változatát. Úgy gondolom, a problémámat a következő képpel egyszerűen szemléltethetem.

The Client angolul és magyarul

Aki esetleg nem látja: kétszer akkora egy lap területe, és a magyar változat emellett észrevehetően vastagabb (500 oldal -> 600 oldal).

Hogy ez miért is rossz? Egy: a könyv túl nagy, nem túl kényelmes kézbe venni. Kettő: a folyó szöveg betűtípusa akkora, hogy a gyorsolvasókat (akik közé sorolom magamat is) visszafogja, egyszerűen nem tudja átlátni. Három: kicsit „fenyegető” a mérete, különösen annak, aki nincs hozzászokva a rendszeres olvasáshoz. Négy: nem is beszélve arról a szempontról, hogy hány fát kellett ezért kivágni, illetve mennyivel emeli ez a lappazarlás a könyvek árát.

És ebben a viszonylatban más könyv kapcsán láttam olyat, hogy az angol nyelvű kiadás olcsóbb volt, mint a magyar… No comment.

Author: Zoltán Ujhelyi

I am an Eclipse Technology Expert at IncQuery Labs Ltd. and a regular contributor of open-source projects, most importantly the VIATRA project at eclipse.org. Furthermore, I am in the process of finishing my PhD in computer science at the Budapest University of Technology and Economics focusing on analysis techniques for model queries and transformations.

2 thoughts on “Miért nem olvas a magyar?”

  1. Azt, hogy én miért olvasok, azt tudom: időhiány.. persze, mint tudjuk az embernek arra jut ideje amire akarja, és nekem más időtöltések prioritást élveznek (asszony, diploma, munka.. kb. ilyen sorrendben), annak ellenére, hogy kifejezetten szeretek olvasni.

    A betűk túlzó mérete már nekem is feltünt néhány könyvön és nem tudok értelmes üzleti megfontolást kitalálni a kiadó részéről, ami indokolná ezt. Ha óvni akarjuk a természetet, vásárolhatunk e-book-ot is. Persze ekkor megfontolandó, hogy jobb-e nehezen, ill. csak részben újrahasznosítható, veszélyes hulladék kategóriába sorolható elektronikát gyártani papír helyett. Az újság- és wc-papírt jelentős részben korábban kidobott papírtermékekből készítik, és a nem újrahasznosított papír is lebomlik idővel (kivéve a fényespapír, ami inkább műanyag. Ahhoz viszont fát se kell sokat vágni).

    Még egy megjegyzés, és abbahagyom :smt016 : az Eu-ban a fa kitermelése ilyen célra fenntartott erdőkben történik, ahol csak annyi fát vágnak, amennyit az erdő folytonos újratelepítésével fenn lehet tartani. Ezt törvények szabályozzák, és hatóság ellenőrzi az erdőgazdaságok működését. Tudom, a törvény és a valóság gyakran egymástól teljesen független fogalmak, de a gond nem itt van. A legnagyobb probléma, mikor lassan növekvő őserdőkből írtanak ki nagyobb darabokat, és nem foglalkoznak az újratelepítéssel. Ez az egyenlítő-környéki fejlődő államokban jellemző, és az ilyen módon kitermelt fából nem sok jut el hozzánk könyv formájában. Az Eu csak annyit tehet, hogy embargóval korlátozza az őserdőkből kivágott fák behozatalát, remélve hogy a kereslet csökkenésével csökken az erdőírtás is. Persze az érintett európai cégek egyszerűen kihelyezik a fafeldolgozást az adott országokba, megkerülve az ilyen rendelkezéseket. De ez már tényleg nem ezen cikk témája, abba is hagyom.

    Ui: a képen magyar nyelvű könyv fordítva van. Ez szándékos stilisztikai elem, vagy én vagyok az első, akinek feltűnt?

  2. Próbálok sorban reagálni: inkább azt írod le az érvekkel, hogy miért nem olvasol. Tudom, ez kötözködés volt. 😉 És csúnyábban megfogalmazva, tipikusan nem rád gondoltam a miért nem olvas a magyar kérdéssel…

    A diploma/munka prioritás sorrend mondjuk érdekes – de ebbe most ne menjünk bele.

    Környezetvédelem: őszintén, nem hittem volna, hogy ez a fél mondat fog társalgást indukálni, de rajtam ne múljon. 🙂

    Egyébként én azt hiszem, hogy az EU-ban sem igazán törődnek a környezetvédelemmel. Azzal komolyan törődni nagyon drága mulatság. Azt még többé-kevésbé el tudják érni, hogy az EU-n belül javuljon a helyzet – pl. azzal, hogy exportálják a szemetet EU-n kívülre, a gyárakat kitelepítik, stb.

    Addig a pillanatig, amíg nem kezd az EU jelentős hatást gyakorolni a világ többi részére, hogy ott is környezetkímélő legyen az ipar, valamint nem tesz lépéseket a fogyasztói társadalom felszámolására, addig esélytelen, hogy bármiféle jelentős változás bekövetkezhessen.

    A harmadik világnak nincs pénze arra, hogy ezt a „jóléti környezetvédelet” csinálja, mint a világ „boldogabbik fele”. Innentől kezdve azt mondja, hogy a rosszabb lehetőségeket kisebb költségekkel párosítja, így az európai/amerikai cégek odaviszik a gyárakat, ezzel ott munkát teremtve, pénzt odaszállítva. Látszólag mindenki nyer. És amíg ez a helyzet, addig semmi sem fog változni…

    Fakivágás az EU-ban: az előző fél évben láttam egy filmet a Duna TV-n azt hiszem (nem különösebben figyeltem a részletekre, de amit láttam, az megdöbbentő volt), és mutatták, hogy Magyarországon egy erdőt „elloptak”: gyakorlatilag nem adtak ki fakivágási engedélyt, ehelyett tarra lett vágva az egész. És a szakértők nyilatkoztak, hogy nincs senki, aki fel tudna lépni ellenük, így ha újratelepítik, akkor 10 éven belül ismét ellopják…

    Ezek után beszélhetünk az EU-s irányelvekről…

    Az utóiratodról: Az, hogy a könyv fordítva van-e vagy sem, az nézőpont kérdése szerintem. Én úgy tettem le, hogy mindkettőnek a címlapja felfele legyen, és a gerince a fényképezőgép felé. Az egy dolog, hogy az egyiknek felülről lefelé, a másiknak alulról felfelé van a szövege. Nézd meg a magyar kiadáson a “G” betűt (gondolom, a kiadó logoja), ahogy az áll, igazolja, amit én mondok. Tudom, a címlapja a magyar kiadásnak nem látszik eléggé ahhoz, hogy ez megfelelő legyen.

Leave a Reply