Tag: eclipse

Debug vizualizáció Eclipse-hez

Kicsit féltem a feladattól, mikor Stampie előállt az ötletével, hogy mit adjak be házi feladatnak Nyilt Fejlesztőrendszerekre. Sőt, akkor ő is csak viccelt vele. Akkor egyikünk se gondolta volna, hogy ennyire jól fog elsülni. A néhány hetes projekt eredménye egy eclipse nézet, ami a debug folyamatban az aktuálisan elérhető változókat jeleníti meg egy gráfban. Ehhez a [[http://www.eclipse.org/gef/zest/|Zest]] keretrendszert használtam, ami egy az egyben megoldja a gráf megjelenítését, és keretrendszert ad a csomópontok automatikus elrendezéséhez. A feladat innentől csak annyi, hogy összekanalazzuk a debug folyamatból az adatokat és a megfelelő formában beleszórjuk egy Zest megjelenítőbe.

Kicsit féltem a feladattól, mikor Stampie előállt az ötletével, hogy mit adjak be házi feladatnak Nyilt Fejlesztőrendszerekre. Sőt, akkor ő is csak viccelt vele. Akkor egyikünk se gondolta volna, hogy ennyire jól fog elsülni. A néhány hetes projekt eredménye egy eclipse nézet, ami a debug folyamatban az aktuálisan elérhető változókat jeleníti meg egy gráfban. Ehhez a Zest keretrendszert használtam, ami egy az egyben megoldja a gráf megjelenítését, és keretrendszert ad a csomópontok automatikus elrendezéséhez. A feladat innentől csak annyi, hogy összekanalazzuk a debug folyamatból az adatokat és a megfelelő formában beleszórjuk egy Zest megjelenítőbe.

Sokáig nem tudtam hogy álljak neki, hetekig bogarásztam az eclipse forrását, mire megtaláltam hogyan is juthatok hozzá a megfelelő adatokhoz. A megoldás végül is egyszerűnek bizonyult. Eclipse-ben a debug folyamat diszkrét lépésekre oszlik, mint például indítás, breakpointhoz érkezés, léptetés, folyamat befejezése, stb.. Minden lépés végén triggerelődik egy esemény a folyamat állásáról, ezt kell figyelni:

[cc_java]
public class DebugContextListener implements IDebugContextListener {

public void debugContextChanged(DebugContextEvent event) {
if ((event.getFlags() & DebugContextEvent.ACTIVATED) > 0) {
contextActivated(event.getContext());
}
}

private void contextActivated(ISelection context) {
if (context instanceof StructuredSelection){
Object data = ((StructuredSelection) context).getFirstElement();
if (data instanceof IStackFrame) {
//itt megkaptuk a StackFrame-et
}else{
//véget ért a debug folyamat
}
}
}

}
[/cc_java]
A Listener-t a következő módon tudjuk beregisztrálni a rendszerbe:

[cc_java]
DebugUITools.getDebugContextManager().addDebugContextListener(new DebugContextListener(this));
[/cc_java]

A fent látható módon várhatunk a debug állapotot reprezentáló IStackFrame adatstruktúrára. A struktúra többek között tartalmazza a Variables nézetben is látható változókat. Ezeket a változókat akarjuk megjeleníteni. Érdemes leszögezni, hogy ebben a kontextusban a változók (IVariable) csak referenciák a tényleges adatokra (IValue). Tehát az értékek felelnek meg a csomópontoknak, míg a változók az éleknek. Ez alapján már igazán gyerekjáték volt az adatokat bedobálni egy Graph-ba (persze elöbb érdemes felépíteni egy modellt, amin megjelenítés elött elrendezhetünk pár hasznos műveletet, mint a gráf “lusta” megjelenítése, vagy a csomópontok szűrése). Ami további nehézséget okozott, az a Zest kritikán aluli dokumentáltsága, így többnyire csak próbálgatásokkal sikerült megértenem a működését.

Lényeg a lényegben, hogy ma (azaz már tegnap) elfogadták házi feladatként, és így terv szerint pár apró csiszolással kiadtam a 0.5.0 verziót. A projektnek létrehoztam egy oldalt a Google Code-on, onnan leszedhető a forrás is, egy telepíthető bináris csomag és további információk a projektről. Végezetűl egy kis felsorolás arról, hogy mit is tud a cucc, azaz fícsörz:

  • Változók és referenciék gráf alapú megjelenítése, a gráf automatikus elrendezése választható algoritmus alapján
  • A gráf lusta módon van megjelenítve, az egyes csomópontok gyermek-csomópontjai csak akkor jelennek meg, ha a felhasználó dupla kattintással kinyitja a csomópontot. A csomópontok hasonló módon be is zárhatóak
  • A gráf-rendező algoritmusok extension-point-on csatlakoznak a nézethez, ami lehetővé teszi, hogy bárki hozzácsatoljon egy saját, Zest-tel kompatibilis algoritmust.
  • A Zest-ben beépítetteken kívül csináltam egy szimulált hűtésen alapuló algoritmust is, ami ugyan lassú, de az esetek nagy hányadában jobb elrendezést biztosít, mint a többi.
  • Típusfüggő szűrést végzek a csomópontokon, így pl. egy ArrayList-nél csak a releváns gyermekelemek (A listában tárolt elemek) jelennek meg.
  • Természetesen a szűrők is extension-point-tal vannak csatlakoztatva, hogy ezen a ponton is tetszőlegesen kiegészíthető a cucc.

Még néhány link:

További pdfTeX gyöngyszemek

A múltkor beszéltem arról, hogyan érdemes szerintem [intlink id=”604″ type=”post”]LaTeX szerkesztést végezni OSX-en[/intlink] Eclipse kiterjesztés segítségével. Azóta némi további érdekességet sikerült összeszedni a témáról – és az ötletek szerintem a TeX környezetek többségére alkalmazhatóak.

Egyik alapvető érdekesség, hogy a pdfTeX motor csak a jpg, png és pdf fájlokat támogatja képfájlként. Ez egyfelől jó (lehet), mert bizonyos képek könnyebben elérhetőek ilyen formátumban, másrészt viszont rossz, mert ezek nem szerkeszthetők vektorosan olyan egyszerűen, ha úgy hozná a sors. Ezért lenne jó vagy svg vagy pedig eps támogatás hozzá.

EPS támogatás beizzítása pdfTeX motorhoz

Abban az esetben, ha az ember gépére telepítve van az imageMagick program, annak a convert parancsát ki lehet hívogatni, és ezzel szinte bármilyen formátumból bármilyen formátumot elő lehet állítani. A megoldás nyilvánvaló előnye, hogy hihetetlenül rugalmas, hátránya, hogy igényli a convert parancs jelenlétét a rendszerben – azaz a hordozhatóság csökken. A következő parancs megmutatja, hogy milyen jellegű utasítást kell kiadni a LaTeX preambulumban:

[cc]\DeclareGraphicsRule{.tif}{png}{.png}{`convert #1 `dirname #1`/`basename #1 .tif`.png}[/cc]

A DeclareGraphicsRule parancs során meg kell adni fájlkiterjesztést, amire figyelni kell, egy típust, egy beolvasási fájlkiterjesztést és egy parancsot. Részletek a következő pdf fájlban: http://www.ctan.org/tex-archive/macros/latex/required/graphics/grfguide.pdf

De tegyük fel, hogy eggyel hordozhatóbb megoldást szeretnénk. Itt jöhet szóba az az opció, hogy a legtöbb TeX disztribúció tartalmaz egy epstolatex parancssori alkalmazást – amint a neve is mutatja, ez egyszerűen eps fájlokat konvertál pdf-re. Külön előnye a programnak, hogy van egy package, ami ennek az egyszerűbb felparaméterezését teszi lehetővé. A package a könnyen megjegyezhető epstopdf névre hallgat.

Az alapértelmezett könyvtárstruktúra és az epstopdf parancs elérhetősége esetén mindössze a package-et kell importálni, és működik, némileg komplexebb felállás esetén a megoldás tovább hegeszthető. Én például azt valósítottam meg, hogy vegye figyelembe az img, src és temp mappákat, amikbe dolgozom, és miközben a LaTeX könyvtára az src, az eps-t az img-ből vegye, míg a pdf-et a temp-be dobja. Ezt a következőképpen sikerült elérni:

  1. Először is megadtam a preambulumban a [cci_latex]\epstopdfsetup{outdir=../temp/,verbose}[/cci_latex] parancsot – ez a temp mappába teszi a pdf-et, és a verbose segítségével kicsit részletesebben kifejti a hasfájásait…
  2. És ezután a képek beszúrásánál az [cci_latex]\includegraphics[width=10cm]{../img/csp.eps}[/cci_latex] módon adom meg a képfájlokat.

Ezután már a rendszer megfelelő hegesztés után elkezd működni. Az epstopdf package dokumentációja alapján a package-et rá lehet venni a DeclareGraphicsRule-lal, hogy mégse az eps2pdf-et használja, vagy ne az alapértelmezett paraméterezéssel.

PDF-specifikus beállítások a rendszerben

Ha csak simán pdfTeX-hel lefordítjuk a LaTeX forrásunkat, akkor már egy használható pdf fájlt kapunk – lehet böngészni meg továbbítani. De mi van, ha mi szeretnénk néhány fancy pdf feature-t kihasználni (na, ez szép hunglish lett 🙂 )? Tipikusan olyasmikre gondoltam most, mint az, hogy a pdf metaadatokat töltsük ki, illetve tegyük klikkelhetővé a hivatkozásokat, valamint a pdf megjelenítő számára is tegyük elérhetővé a dokumentum szerkezetét. Nem hangzik túl extrának, de nagyban növelheti az online olvashatóságot (aki kinyomtatja, annak nyilvánvalóan nem számít…)

Na, csapjunk is bele a lecsóba: a hyperref package jelenti a megoldást a problémára. A bekapcsolt állapot mellett automatikusan klikkelhetővé válnak a hivatkozások, és értelmezni fogja a dokumentum szerkezetét. A metaadatokat nem tölti ki azért automatikusan (noha nem lenne rossz 🙂 ). Mindenesetre ezeket a hyperref csomag opcionális paraméterei között lehet megadni, vagy pedig a hypersetup parancs segítségével. Részletek itt: http://andy-roberts.net/misc/latex/pdftutorial.html

Két fontos megjegyzés a hyperref használatával kapcsolatban: egyrészt opcionális paraméterről van ugyan szó, mégis érdemes megadni a fordítót (esetemben pdftex), ugyanis többféleképpen is keletkezhet pdf a kimeneten, és nem lehet ránézésre eldönteni, hogy melyik fog következni. Az előző oldalon szerepelnek a használható fordítók.

A másik: a hyperref csomagot olyan későn importáljuk, amennyire csak tudjuk (gyk. csak azt tegyük utána, amit feltétlenül szükséges), mert ellenkező esetben sok-sok warningot kapunk, hogy bizonyos hivatkozások megkettőződtek, stb. ami nem könnyíti meg a tényleges hibák felderítését. Ha a végére kerül, akkor ez a probléma nem lép fel (de legalábbis kevésbé). Igen, szép dolog a makrónyelv, ott ilyen szép kis függőségek is kialakulhatnak.

Eclipse és az OSX

Az elmúlt időszakban egy kicsit összejöttek a Java-fejlesztéssel kapcsolódó dolgaim. A keretrendszer, amibe éppen fejlesztek, nemrég esett át egy elég durva refactoringon (hogy Eclipse-projekt révén a csomagnevek megfeleljenek az Eclipse elnevezési konvencióinak), és akkor közben megtették még azt is, hogy a legfrissebb változat már csak 6-os Javaval fut.

Ezzel önmagában nem is lenne baj, hiszen ez egy research projekt, nem érdemes régi technológia felett fejleszteni. Szerencsére az Apple nemrég kiadta a Java környezetének hatos változatát (igen, az Apple, és igen, csak most), annak idején már telepítettem is, de valahogy használatba nem került még. Sebaj, az Eclipse futása közben is lehet Java-t váltani. Szal beteszem az új verziót a futtatási konfigurációba, és a puskaport szárazon tartva reménykedek.

Az elmúlt időszakban egy kicsit összejöttek a Java-fejlesztéssel kapcsolódó dolgaim. A keretrendszer, amibe éppen fejlesztek, nemrég esett át egy elég durva refactoringon (hogy Eclipse-projekt révén a csomagnevek megfeleljenek az Eclipse elnevezési konvencióinak), és akkor közben megtették még azt is, hogy a legfrissebb változat már csak 6-os Javaval fut.

Ezzel önmagában nem is lenne baj, hiszen ez egy research projekt, nem érdemes régi technológia felett fejleszteni. Szerencsére az Apple nemrég kiadta a Java környezetének hatos változatát (igen, az Apple, és igen, csak most), annak idején már telepítettem is, de valahogy használatba nem került még. Sebaj, az Eclipse futása közben is lehet Java-t váltani. Szal beteszem az új verziót a futtatási konfigurációba, és a puskaport szárazon tartva reménykedek.

Nincs szerencsém: brutális bundle not found kivételeket kaptam, és a hiányzó bundle-ök az eclipse alap moduljai voltak. Kicsit utánaolvasgatva a témákat kiderült, hogy az a gond, hogy az Apple Java 6 megoldása csak Intel-alapú gépen fut, és ott is csak 64 biten. Pontosabban nem is ez a probléma, hanem az, hogy az SWT a Carbon GUI könyvtárat használva jeleníti meg az Eclipse GUI-t. És az Apple döntésének megfelelően a Carbon nincs meg 64 biten, csak 32-n. Azaz ebből az irányból per pillanat nincs győzelem. Fényt mindössze annyi jelent az alagút végén, hogy az SWT-sek megkezdték a Cocoa portot, és az Adobe is biztosított erre a célra egy mérnököt (az Eclipse-technológiára alapozva fejlesztőkörnyezetet akarnak építeni az ismereteim szerint). A Cocoa-port jelenlegi állása szerint csak 32 bites APIt használ a rendszer, de remélhetőleg ez hamarosan változni fog. Talán a 3.5-re meglesz.

De addig is kellene egy megoldás, mert dolgoznom kéne. Egyik ötlet, ami segíthetne, az az Eclipse on Swing projekt lehetne. A céljuk az, hogy az SWT platformfüggő hívásait Swing-alapúra cseréli. Nagyon szép, csak sajnos még az SWT 3.2-es változatánál vannak lemaradva, ami nekem nem felel meg, ugyanis a keretrendszer legalább a 3.3-as Eclipse-et igényli, ugyancsak ez a helyzet a Subversive SVN pluginnel is. Azért kipróbáltam, nem indul be vele az Eclipse Ganymede…

Másik megoldás egy másik JVM lenne, ami nem igényli a 64 bitet. Van is egy ilyen, ami a találó Soylatte névre hallgat. Feltelepítem, beállítom Eclipse JVM-nek. De ekkor kiderül, hogy itt meg az a gond, hogy X11-et használna grafikus felületként, ahogyan meg nem lehet behívni az SWT számára a Carbont…

A helyzet siralmas… Háromféle, egymástól drasztikusan eltérő megoldást kipróbálva jutottam el oda, hogy per pillanat Eclipse pluginfejlesztést nem lehet OSX-en Java 6-on végezni. Siralmas, hogy ezért kénytelen vagyok egy virtuális gépen futó Windows-t használni. Majd figyelem a változásokat, és szükség szerint alátolok valamit a rendszernek. Addig is a remény hal meg utoljára – a sör meg először…

Európa-fogyatkozás

Elég hamar kicseréltem az Eclipse 3.3 Europa integrált fejlesztői környezetemet az új verzióra. Hamarabb, mint eredetileg terveztem. Ennek annyi volt az oka, hogy letöltöttem az M6-os release-üket kipróbálásra, és amikor meghalt a rendes fejlesztői környezetem (volt 900 MB telepítve, rendes kis pluginkönyvtár :p ), úgy döntöttem, megspórolom az egész újratöltését, és inkább berakom a Ganymede-be a cuccokat.

Nem mondom, akkor még korai volt egy kicsit (de csak egy kicsit), nem volt (sokkal) nagyobb szívás ott újra összerakni a munkakörnyezetet, mint az Europa-ban lett volna. Mostanra meg már, hogy van végleges 3.4-es változat, nem mennék vissza.

Elég hamar kicseréltem az Eclipse 3.3 Europa integrált fejlesztői környezetemet az új verzióra. Hamarabb, mint eredetileg terveztem. Ennek annyi volt az oka, hogy letöltöttem az M6-os release-üket kipróbálásra, és amikor meghalt a rendes fejlesztői környezetem (volt 900 MB telepítve, rendes kis pluginkönyvtár :p ), úgy döntöttem, megspórolom az egész újratöltését, és inkább berakom a Ganymede-be a cuccokat.

Nem mondom, akkor még korai volt egy kicsit (de csak egy kicsit), nem volt (sokkal) nagyobb szívás ott újra összerakni a munkakörnyezetet, mint az Europa-ban lett volna. Mostanra meg már, hogy van végleges 3.4-es változat, nem mennék vissza.

Ami a leghasznosabb újdonság számomra, az a megújult csomagkezelő. Egyrészt az az előnye, hogy nem kell előre eldönteni, hogy én most új csomagot akarok telepíteni, vagy a meglevő csomagokon akarok valamit módosítani (korábban idegesítő volt, amikor a rossz menüpontra kattintottam, és egy percig várhattam, amíg megnézte, hogy mit lehet csinálni), ugyanis két almenüpont helyett egy közös dialógusablakból lehet változtatni két fül között – ezek a fülek tartalmazzák a korábbi funkcionalitást. Legalábbis nagyrészt.

Ami úgy tűnik számomra, hogy hiányzik, az a korábbi változatban Select required nevű gomb a telepítendő csomagok választásánál. Lehet, hogy már nincs rá szükség, mert automatikusan bejelöli (nem vagyok benne egészen biztos, ezért ezt nem merem elítélni). Amiben biztosabb vagyok, az a csomagok eltávolítása. Ezt még egyáltalán nem sikerült az új verzióban véghezvinni.

Ami viszont roppant hasznos új funkcionalitás, az a dropin mappa koncepciója. Ez egy kijelölt mappa, amibe ha bedobunk letöltött csomagokat, akkor azokat a csomagkezelő látja, és a függőségeivel együtt telepíthetőek. Ez nagyon hasznos lehet akkor, ha valami olyan projektet akarunk telepíteni, ami valami miatt nem szerepel az Eclipse csomagkezelőben.

Egy másik apró változás, amivel találkoztam, az az Eclipse pluginek (illetve RAP programok) fejlesztésekor jött elő: bizonyos fájlokat megnyitva az Eclipse nem jön rá, hogy én egy megadott futtatási konfigurációval akarom futtatni egy automatikus futtatás parancs kiadásakor, hanem kézzel kell megjelölni. Az Europaban erre nem találtam alternatív megoldást, de a Ganymede sokkal kevésbé idegesítő. A problémát ugyen nem oldották meg, de legalább megkerülték: első futtatáskor lehet, hogy ki kell választanom a futtatási konfigurációt, de utána megjegyzi, és nyugodtan futtatja úgy is.

Az Eclipse 3.4 lesz Ubuntuhoz is – az Europa nem volt, mert valami ütközött az SWT-ben és az Ubuntuban, és ezt csak az új verzióra javították ki; ezért is van az, hogy még az LTS kiadásban is csak a két éves 3.2 (Callisto) került be. Nem tudom, hogy végül is kijavították-e, mert per pillanat nincs lehetőségem ezt ellenőrizni, de valamikor majd ezt is meg lehet tenni. Ez a probléma egyébként akkor merült fel, amikor Balage a leírásom alapján telepíteni próbálta az [[PHP debug Eclipse PDT-ben|Eclipse PDT-t debuggerrel]].

Apropó PHP debugger: a PDT projekt nincs szinkronizálva az Eclipse kiadásokkal, ebből még nincs hivatalosan kiadott verzió (sem pedig update site). De a dropin megoldás segítségével könnyen telepíthető a rendszerbe, és utána minden gond nélkül megy. A php debugger is szépen megy.

Viszont még egy negatívumról is írnék: az SWT widget-készlet még mindig Carbon-alapú OSX alatt, ami nem jó hír. Java 6-tal nem megy, mert az OSX-en kötelezően 64 bites, míg a Carbon 32. De szerencsére már elkezdődött a Cocoa-alapú változat fejlesztése, ha minden jól megy, a következő kiadásba már be is kerülhet. Ha ez tényleg így lesz, akkor lehet, hogy megint kiadás előtt fogok váltani. De ez majd kiderül. 🙂

Szóval egy hasznos új változatról van szó, nagyon forradalmi változás nincs benne, de megfelelő továbbfejlesztése a népszerű IDE-nek. Úgy gondolom, tele lehet még az előzőekhez hasonló apró változtatásokkal, de ezek felismeréséhez nem használtam eleget a korábbi változatokat, ezért nem kívánok most róla írni. Majd esetleg máskor. Mindenesetre bárki számára javaslom a verziófrissítést, ha nincs túlságosan előrehaladott állapotban egy projektjében, mert akkor kellemetlen lehet a váltás. De érdemesnek érdemes szerintem, nem sok helyen van inkompatibilitás a következő verziókkal. Az egyedüli gond az lehet, ha valami szükséges plugin nem érhető el az új változatban.

De ha valakinek nincs valami nagyon különleges igénye, akkor nyugodtan lehet frissíteni, szépen megy az új Ganymede is.

PHP debug Eclipse PDT-ben

Bevezetés

Gondolom, többekkel előfordult már, hogy volt egy olyan PHP-kódja, ami valami miatt nem az elvárható eredménnyel futott le. Ilyenkor nincs mit csinálni, lehet debuggolni. És ekkor szembesül az ember azzal, hogy az nem lesz olyan egyszerű…

A legegyszerűbb PHP-telepítésnél nincs debugger, azaz lépésenként nem lehet futtatni, töréspontokat elhelyezni, változók értékeit vizsgálni. Mármint automatikus módon. Amit lehet csinálni, az az, hogy megsaccolni, hol a hiba, és ezután a megfelelő helyeken a megfelelő változók értékeit kiíratni (akár echo, print_r vagy var_dump segítségével). Ha az adott helyen az elvárható érték adódik, akkor lehet továbblépni. A módszer működik, bár kissé favágás jellegű.

Persze nem én vagyok az első felhasználó, aki ezzel a problémával szembesül. A Zend cég kínál PHP IDE-t, a megfelelő áron. Itt csak az árral volt a probléma (a kalózkodással kíméljetek, valószínűleg én is szoftveres leszek, ezután illene, hogy én azért gondoskodjak a legális szoftverhasználatról a lehetőségeken belül).

Léteznek ingyenes megoldások is, de ezek többnyire a szolgáltatások terén hagynak kívánnivalót maguk után. De most végre sikerült találnom egy megoldást (több helyen kifejtve az interneten Setting up Eclipse PDT and XDebug Debugging PHP5 with Eclipse PDT under OSX: a piece of cake!), az Eclipse rendszer megfelelő beállítását.

Bevezetés

Gondolom, többekkel előfordult már, hogy volt egy olyan PHP-kódja, ami valami miatt nem az elvárható eredménnyel futott le. Ilyenkor nincs mit csinálni, lehet debuggolni. És ekkor szembesül az ember azzal, hogy az nem lesz olyan egyszerű…

A legegyszerűbb PHP-telepítésnél nincs debugger, azaz lépésenként nem lehet futtatni, töréspontokat elhelyezni, változók értékeit vizsgálni. Mármint automatikus módon. Amit lehet csinálni, az az, hogy megsaccolni, hol a hiba, és ezután a megfelelő helyeken a megfelelő változók értékeit kiíratni (akár echo, print_r vagy var_dump segítségével). Ha az adott helyen az elvárható érték adódik, akkor lehet továbblépni. A módszer működik, bár kissé favágás jellegű.

Persze nem én vagyok az első felhasználó, aki ezzel a problémával szembesül. A Zend cég kínál PHP IDE-t, a megfelelő áron. Itt csak az árral volt a probléma (a kalózkodással kíméljetek, valószínűleg én is szoftveres leszek, ezután illene, hogy én azért gondoskodjak a legális szoftverhasználatról a lehetőségeken belül).

Léteznek ingyenes megoldások is, de ezek többnyire a szolgáltatások terén hagynak kívánnivalót maguk után. De most végre sikerült találnom egy megoldást (több helyen kifejtve az interneten Setting up Eclipse PDT and XDebug Debugging PHP5 with Eclipse PDT under OSX: a piece of cake!), az Eclipse rendszer megfelelő beállítását.

Rövid összegzés

Azok kedvéért, akik vagy nagyon értenek hozzá, vagy csak bizonyos részek érdeklik őket, álljon itt egy rövid összefoglaló a lépésekről (a lépéseket természetesen nem feltétlen ebben a sorrendben kell végrehajtani, de érdemes pl. az Eclipse-et feltelepíteni, mielőtt össze akarod kapcsolni az XDebug-gal 🙂 ):

  • Alapvető PHP környezet beállítása
  • XDebug telepítése a PHP-hoz
  • Az Eclipse PDT projekt telepítése
  • Az Eclipse-hez XDebug plugin telepítése
  • Egyéb nyalánkságok

Feltételezések

Annak érdekében, hogy a cikk olvasható maradjon, és ne tegyen ki kisebb könyveket, bizonyos feltételezésekkel élek az olvasó ismereteire vonatkozóan:

Az alapvető PHP környezet telepítését nem részletezném. Ha gondot okoz, akkor nem javaslom a cikk további olvasását sem, ugyanis az Eclipse nem egy könnyen megtanulható, egyszerű eszköz, és a megfelelő beállítás szintén gondot okozhat. Esetleg ha feltétlen ragaszkodsz hozzá, léteznek olyan csomagok, amik egyben tartalmaznak Apache-ot, PHP-t és MySQL-t (pl. MAMP, WAMP, LAMP, stb.). A cikk további részében feltételezem továbbá, hogy a php.ini szerkesztése (megtalálása) nem okoz gondot.

Nincs módom/időm az összes elérhető rendszeren és verzióval tesztelni a környezetet, így csak korlátozott tapasztalatokat tudok megosztani. Az íráskor az Eclipse Core pluginek a jelenlegi legfrissebb, 3.3-as verzióval futnak, a PHP 5.2-es verziójú Apache (2.2.4) modulként futtatva. Az XDebug a 2-es verziónál tart (helyenként 0.2-esként hivatkoznak rá). A saját rendszerem Mac OSX 10.4 alapon fut, és erre a fent említett programok általam lettek lefordítva. A debugger ezen a rendszeren tökéletesen működött, gondot nem tapasztaltam.

PHP és XDebug

Az XDebug telepítése érdekesebb kérdés – szükség van egy lefordított modulra belőle – Windowsra és Linuxra van belőle a hivatalos XDebug oldalon, legalábbis bizonyos PHP verziókhoz, ha más platformon futtatod (mint én az OSX-szel), vagy nem megfelelő a PHP verzió, akkor lehet fordítani, vagy esetleg a Komodo IDE-jébe befordított változat is használható, amint az egyik OSX-es forrás is ajánlja. A fordítással kapcsolatban volt egy félmondatos megjegyzés, hogy azért nem azt követi, mert állítólag ahhoz a PHP-t (és azzal együtt az Apache-ot is) le kellene fordítania.

Erre én nagy bátran arra gondoltam, hogy mivel úgyis MacPorts-sal (korábban DarwinPorts) telepítettem fel a rendszert, és ezáltal lefordítottam, gondoltam, bátor leszek, és lefordítom inkább forrásból, minthogy egy harmadik gyártó programját kelljen használni, vagy hogy másik fizetős szoftvert telepítsek ezért a gépemre (pontosabban a demóját). Még egyszer: Linuxra és Windowsra van bináris változat is, azokat lehet használni, csak arra kell ügyelni, hogy a saját PHP verziónkhoz való változatot töltsük le.

Ha megvan a bináris változat, akkor jöhet a bűvészkedés a php.ini fájllal. A következő néhány sort kell beszúrni a fájlba: zend_extension=/xdebug/bináris/elérési/útja/xdebug.so
xdebug.remote_enable=1
xdebug.remote_handler=dbgp
xdebug.remote_mode=req
xdebug.remote_host=127.0.0.1
xdebug.remote_port=9000. Ha ez megvan, akkor újraindítandó a szerver (feltéve, hogy a php apache modulként van telepítve). Ezután a phpinfo lekérésével (akár parancssorból a php -i -vel, akár pedig a phpinfo(); parancs meghívásával egy scriptfájlban) az elején, amikor a Zend Engine verzióját kiírja, meg kell, hogy jelenjen az XDebug verziója is. Esetleg a php -m paranccsal a modulok listájában is meg lehet keresni az XDebug modult (mind a modulok, mind a Zend modulok között szerepelnie kell). Az említett módszerek közül bármelyikre elegendő megvizsgálni, nincs szükség az összes vizsgálat végrehajtására. Ha megvan, örülhetünk. Ha nem, akkor jöhet a vadászat, hogy mit rontottunk el. Ilyen esetekben némi segítséget jelenthet a hivatalos XDebug oldalon található dokumentáció.

A telepített XDebug megjelenik a phpinfo()-ban

Megjegyzés:Windows felhasználók esetén a lefordított bináris nem .so, hanem .dll kiterjesztéssel rendelkezik, és érdemes lehet a php bővítményei közé rakni (de természetesen ez nem kötelező); valamint a fájlnevet is megfelelően módosítani kell.

Abban az esetben, ha rossz XDebug binárist kaptunk, itt elképzelhető, hogy a PHP nem indul el – velem előfordult. A fordítás során ugyanis egy gusztustalan hibába futottam: sikerült 4.3-as PHP-hoz lefordítanom az XDebug-ot, és ez az 5.2-es PHP-val nem működik együtt, méghozzá olyan szinten, hogy a PHP el sem indult, hanem mindenféle különös hibaüzenetet dobált. Hogy ez hogyan jött elő? Az OSX 10.4 gyárilag tartalmaz egy 4.3-as PHP-t, amit elég nehézkes eltávolítani a rendszerből, ezért inkább MacPortsszal mellételepítettem az 5.2-es változatot. Ugyanakkor a fordításkor egyéb paraméterek megadása nélkül a 4.3-ast találta meg. Amikor a fordításkor megfelelő paraméterrel megadtam az 5.2-es PHP elérési útját, az így kapott binárissal rögtön elindult a PHP.

Eclipse

Mi is az az Eclipse? Egy teljesen nyílt IDE (gyengébbek kedvéért: integrált fejlesztői környezet). Nyílt azért is, mert teljesen nyílt forráskódú, és azért is, mert pluginalapú. Ez azt jelenti, hogy ha egy másik nyelvhez akarsz fejlesztői környezetet használni, azt ugyanúgy el lehet készíteni az Eclipse IDE felett, és ugyanazokat az elemeket képes is használni (például az Eclipse PDT-vel együtt feltelepülnek azok a pluginek is, amivel a Java fejlesztést lehet végezni). Mindezek felett az Eclipse Java nyelven íródott, ezért nagyszerűen egyforma (lassan) működik az összes nagyobb operációs rendszeren (persze a gépigénye megvan, rengeteg memóriát eszik például).

Netes bogarászás alapján az Eclipse PDT (Php Development Tool) plugincsomag kellően jó választásnak tűnik. Ha korábban nem volt telepített Eclipse és csomagkezelőből sem tölthető le akár mert az operációs rendszerhez nincs csomagkezelő (pl. Windows), akár mert az elérhető csomagkezelő nem tartalmazza (pl. OSX-en a MacPorts), akkor legegyszerűbb a
PDT Project oldaláról lehúzni. Egyébként a frissítések között is megadható az http://download.eclipse.org/tools/pdt/updates/ URL, és azon keresztül is telepíthető. Ez használható a Linuxon csomagkezelőből telepített Eclipse esetén is (a beépített frissítések egyébként a Help menü Software Updates pontja alatt érhető el – a lehető leglogikusabb hely a funkcióhoz :-p). Az Eclipse csomagkezelőjét használó funkciót nem teszteltem, de Balage tapasztalatai alapján a 3.2-es core modulokkal nem működik, 3.3-assal nem sikerült tesztelnie.

Léteznek egyéb PHP kiterjesztések is az Eclipse rendszerhez, de azok vagy abbamaradtak (pl. a PHPEclipse csomag utolsó kiadása 2005-ös), vagy még nem jutottak el egy bizonyos érettségi fokra. Természetesen a PDT Project sem jutott fejlődésének csúcspontjára, de előnye, hogy a PHP-t támogató Zend (is) mögötte áll, és arra készül, hogy az egész platformját átírja Eclipse alapra, miután a projekt megfelelő szintre eljutott.

Maga a telepítés teljesen magától értetődő, nem is fektetnék rá nagyobb hangsúlyt.

Eclipse és XDebug

Módosítás: 2007. szeptember 26-án.

Na, ez szép fázis. Az Eclipse PDT jelen helyzetben nem támogatja beépítve az XDebug-ot. Persze nincs semmi veszve, hisz az Eclipse pluginelhető rendszer, és a feladathoz létezik plugin. Ezt az Eclipse plugint kell még telepíteni az azEclipse Bugzilla-ról (a tervek szerint ez a funkció később bekerül az Eclipse PDT-be, de az még arrébb van). A megfelelő verzió választása itt is fontos lehet. Fontos: nem véletlenül nincs más helyen letölthető verzió. Szerencsére az Eclipse pluginek telepítése és eltávolítása egyaránt egyszerű művelet: bemásolás az Eclipse pluginkönyvtárába a pluginkönyvtár a telepített Eclipse struktúrában könnyen megtalálható, illetve eltávolítás ebből a könyvtárból. Természetesen eközben célszerű, ha maga az Eclipse nem fut, vagy ha mégis, akkor a változások érvényre juttatásához újra kell indítani. Természetesen ez a plugin nem érhető el egyelőre az Update Manageren keresztül.

Nekem ez a rész teljesen simán működött, a plugin létrehozta a szükséges új View-kat, beállítópanel(rész)eket. De mivel ez még nem hivatalos plugin, nem biztos, hogy mindenhol tökéletesen működni fog, óvatos kezelést igényel.

A 2007. szeptember 17-én megjelent Eclipse PDT már beépítve tartalmazza az XDebug-on keresztüli debuggoláshoz szükséges plugineket – és megváltoztatták a módot is, ahogy XDebug-os debug session-öket lehet létrehozni. Mostantól nem külön debugtípus az XDebug-on keresztüli, hanem a debug mód egyik paramétere a választott debugger.

Ha korábban az én írásom alapján állítottad össze a rendszert, és használtad a debuggert, és hagytad az Eclipse-nek, hogy frissítse magát, akkor azt vehetted észre, hogy mindenféle hibaüzenet nélkül megszűnik a debuggolás, a töréspontoknál nem áll meg futás közben, stb.

A probléma megoldására két megoldás van: az egyszerűbb az, hogy eltávolítod a meglevő Eclipse-et, és újratelepíted az új verziót (ezzel biztosan eltűnik minden hivatkozás az időközben elavulttá vált Bugzillán közölt pluginre), vagy ha nagyon profi vagy, akkor megpróbálhatod kézzel kihackelni a pluginek közül a kapcsolódó részeket.

Ha ezzel is megvagy, akkor már (elvileg) van egy teljesen működőképes PHP-debuggolásra alkalmas fejlesztői környezeted.

Amikor persze a Debug-ot meghívod, figyelni kell rá, hogy a felajánlott lehetőségek közül azokat válaszd, amiknek a nevében XDebug van – a másik másfajta debuggerhez való.

Egyéb nyalánkságok

Természetesen a lehetőségek itt még messze nem merültek ki. Például az Eclipse-et könnyű rávenni arra, hogy CVS vagy SVN verziókezelő rendszerrel szinkronizálja a projektet. A CVS támogatás a legtöbb Eclipse-verzióban benne van (konkrétabban én még nem láttam olyat, amiben ne lenne benne 🙂 ). Az SVN-hez legegyszerűbb a Subclipse plugin letöltése. Részletes telepítési útmutató a projekt oldalán található. A használata elsőre furcsa lehet (a Workspace view-ban a Project jobb gombos menüjében a Team menüben találhatóak az ehhez tartozó részek).

Hasznos lehet, ha a PHP projekt olyan mappába kerül, amit a webszerver is lát. Ez Eclipse alatt kis fejtörést igényel, ugyanis az Eclipse workspace alapon működik – viszont a workspace mappát nem (feltétlenül) érdemes a helyi gépen levő webszerver elérhetőségébe tenni. Én azt csináltam, hogy a workspace-t a saját mappámban hoztam létre, míg amikor ezen belül projekteket hoztam létre, azoknál gondoskodtam róla, hogy az Apache által kezelt mappába jöjjön létre a megfelelő mappa (ez az új projekt varázsló egyik pontjánál elérhető szolgáltatás, alapértelmezetten le van tiltva).

Az aktuális projekthez tartozó debug útvonalakat (pl. a felparaméterezett index-fájl, stb.) érdemes felvenni a rögzített debug módok listájára, sokkal gyorsabban felhasználható, különösen, ha hozzám hasonlóan olyan url-en keresztül érhető el a php-fájl, amit az Eclipse nem jól „tippel” meg.

Azok a bizonyos utolsó szavak

Balage volt olyan kedves, hogy a cikk egy félkész változatát tesztelte a Kubuntu Linux-án. A tapasztalata szerint a rendszer csomagkezelője által telepített 3.2-es Eclipse-core nem volt kompatibilis a linken elérhető Eclipse PDT-vel, az Eclipse honlapjáról letölthető változat meg nem igazán akart futni (pl. üres splash screen, csomagkezelője első nekifutásra kifagyott). Nem is sikerült megoldani így a gondot. Azoknak, akik hasonló cipőben járnak, tudom ajánlani az EasyEclipse PHP módját. Lényegesen egyszerűbben telepíthető, mint a teljes Eclipse csomag, benne van többek között a Subclipse plugin is, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a kompatibilitásra, ugyanakkor ezért a rugalmasságban kell fizetni: nem biztos, hogy bármely Eclipse plugin gond nélkül együttműködik vele, illetve csak csomagként lehet frissíteni tudomásom szerint. Én ezt sem teszteltem, de Balage-nál megoldotta a gondokat.

És végül egy bizonyos „copyright” célú megjegyzés: az csak a véletlen műve, hogy nem olyan régen János egy hasonló témájú írást jelenített meg az oldalán: PHP fejlesztői környezet berendezése. Nem használtam fel semmit az írásából, nem a Zend debuggerét használtam fel. Erre két okom is volt: nem rajongok a csak egy dll/so formátumban terjesztett megoldásért teljesen nyílt rendszer összerakásakor (ugyan nem nézem meg a forrást, de csak megnyugtatóbb, ha én fordítom le… az meg már tényleg csak mellékes, hogy a Windows-nál is zártabb OSX felett építem fel ezt a rendszert… 🙂 ), valamint én ehhez találtam leírást. Az meg már csak hab a tortán, hogy ezzel elméletben remote debuggingra is lehetőség van, de ezt már végképp nem használom ki.

Sok sikert mindenkinek a rendszer használatához, ha van, aki megosztja a tapasztalatait, örömmel venném, ha kiegészíthetném vele ezt a leírást.